Koraszülött baba hordozása otthon
Minden kezdet nehéz – de ez még sokkal nehezebb
Fájdalmas ellentmondás, hogy bár a koraszülött babáknak még elemibb szükségük van a hordozásra, mint az érett újszülötteknek, a koraszülöttes szülőknek nehezebb eljutniuk odáig, hogy hordozzanak. Mert az első időszak otthon rendkívül strapás. A szülőket nagyon leterhelik a gyakori etetések, a sok kontrollra, szükség esetén kezelésekre járás, az intenzív odafigyelés a baba körül mindenre. És egyáltalán a feladat: a kórházi lét után kialakítani az otthon levés új rendjét, megtalálni a biztonság új sarokköveit. Hiszen – bármennyire vágyott változás is ez – szinte elképzelhetetlenül nehéz a kórházi lét után váltani az otthon levésre a csöpp babával. Minél hosszabb volt a kórházi tartózkodás, annál inkább igaz ez.
Könnyebb is lehetne, ha…
Sokkal könnyebb a helyzet, ha a baba már többedik a családban, és a szülők már hordoztak. Szintén segít, ha a kórházban kenguruzhattak a szülők a babával, főként, ha ez hordozóeszközzel megtámogatva történt. (Sajnos Magyarországon erre még nem ismerünk példát, külföldről viszont annál inkább – rendkívül jó tapasztalatokkal.) Az is segít, ha a kórházban a szülők konzultálhattak hordozási tanácsadóval, így nem otthon kell megtenni az első lépéseket. Még nagyobb segítség, ha a kórházi tartózkodás posztintenzív szakaszában a kórházban hordozhatták is a babát, esetleg még volt is ehhez a kórház által biztosított hordozóeszköz. Mi magunk is járunk olyan PIC-re, ahol van alkalmunk ezekben segíteni a szülőket – ez tehát nem példa nélküli az országban, bár, sajnos, még kivételnek számít.
Ez azonban csupa olyan dolog, ami nem rajtatok múlik, és talán már mögöttetek is van. Mi segíthet most, hogy már otthon vagytok? Mindenek előtt az információ: hogyan fogjatok hozzá? Mi adja a biztonságot? Mire figyeljetek, ha hordozzátok a babát? Nézzük hát ezeket a kérdéseket!
Mikortól?
Az, hogy otthon vagytok a babával, az azt jelenti, hogy a babátok stabil és biztonságban van a normál, otthoni körülmények között. Hordozhatjátok is. Ha bármi olyan kezelés alatt áll, vagy olyan problémája van, ami miatt ez mégis dilemma neked, konzultálj erről az orvosotokkal és hordozási tanácsadóval is. Nagyon sok speciális helyzettel való találkozás után általánosságban azt mondhatjuk: extrém ritka kivétel, hogy egy babát ne lehessen hordozni. Ha vágytok rá, hordozzátok őt mostantól! A baba szempontjából minél előbb és minél többet, annál jobb.
A biztonság mindenek előtt!
Három dologra kell figyelnetek, hogy biztosak lehessetek benne, hogy a baba biztonságban van a hordozóban.
1. A baba kapjon levegőt.
Ez akkor valósul meg, ha
► a baba álla és mellkasa között van legalább kétujjnyi szabad hely,
► az arca látható (nincsen betakarva a feje, és a hordozóeszköz sem támasztja tarkómagasságnál (= a fülénél) magasabban a fejét),
► a válla sokkal magasabban van, mint a mellkasa (= nem vízszintesen vagy ahhoz közeli helyzetben hordoztok),
► a hordozó elég szoros ahhoz, hogy a baba pozíciója mozgás közben is stabil legyen, ám csak annyira szoros, amennyire az neked kényelmes.
2. A baba ne essen le.
► Ez annyira evidens, hogy nincs is mit írni róla.
3. Érzékenyen figyelj a babára.
► A babád jelzi, hogy mi a jó neki (igen, a koraszülött is), te pedig – felnőtt ember lévén – képes vagy rá, hogy érzékeld a jelzéseit. Ebben nincsen semmi misztikus, és bármilyen bámulatos megélni napról napra az egymásra hangolódás csodáját, mégis mindannyiunk sajátja ez! Tudd: nem kell senkitől visszaigazolást kérned arról, hogy a babád jól van-e, csak a babádtól és saját magadtól. Ha úgy látod, és úgy érzed, hogy nektek jó, ahogy hordozol, akkor nektek jó, ahogy hordozol! Ez ilyen egyszerű. Persze, ha találsz olyan segítőt magad körül, aki ezt az érzésedet megtámogatva tud olyan ötletet mondani, amitől még jobb lesz nektek, az remek! De ahhoz, hogy a baba biztonságban legyen, nincsen külső szakértőre szükség. Figyeld a babát, és látni fogod, hogy hogy van. Ez adja a biztonságot!
De hiszen ugyanezt írtátok a biztonságról az érett újszülöttként született babáknak is!
Nos, ez igaz. A meztelen igazság az, hogy az, hogy otthon vagytok a babával, az azt jelenti, hogy a babátok stabil és biztonságban van a normál, otthoni körülmények között. És ez a hordozásra is vonatkozik. A koraszülöttség sok mindenben különbséget jelent, de hordozás szempontjából nem sok különbség akad. A legnagyobb különbség az (ha még rátok igaz ez a kitétel egyáltalán), hogy a baba nagyon kicsi. Valójában az érett újszülötteket is olyan biztonságos és a fejlődésük szempontjából gondosan megválasztott pozícióban hordozzuk, és olyan stabilan rögzítjük őket a hordozókban, hogy ez a koraszülött babáknak is tökéletes! Szívesen adnánk nektek még jobbat, még biztonságosabbat – de ezt már nem lehet fokozni!
Az otthoni koraszülöttes lét nagy feladata rátalálni a krízishelyzet utáni normál üzemmódra. Dőljetek bele bátran a helyzetbe, keressétek meg azt a hordozót, ami igazán illik hozzátok – beleszámolva azt is, hogy mekkora a babátok most, és a többi szempontotokat is –, és hordozzatok örömmel, felszabadultan!
Kell speciális hordozási tanácsadó?
Nem biztos, hogy szükségetek van egyáltalán hordozási tanácsadóra ahhoz, hogy hordozzatok. Szerintem ezt ti pontosan érzitek.
Ha igen, akkor olyat válasszatok, akiről úgy érzitek, hogy megfelelően érzékeny empátiával fordul felétek, és erősíti bennetek azt az érzést, hogy szülőként ti vagytok azok, akik tudjátok, hogy mi a jó a babátoknak és nektek, mert a koraszülés trauma, ezért ennek fokozott jelentősége van.
Persze, minél tapasztaltabb a tanácsadó koraszülött témában, annál jobb. De az igazi biztonságot az adja, ha a tanácsadótok jól fölméri és felelősséggel fölvállalja a tudásának a határait. Évekig megdöbbenéssel figyeltük, mire megszoktuk és elfogadtuk, hogy a legtöbb koraszülöttes helyzetben, ahol segítünk a szülőknek, a koraszülés traumájára való fokozott figyelmen kívül semmi különleges bánásmódra vagy szakmai tudásra nincsen szükség. Amikor pedig mégis van, az olyan probléma, komplikáció, amire hordozási tanácsadóként föl kell, hogy legyünk készülve az időre született babákhoz is. Hiszen az időre született baba is lehet nagyon hipotón vagy lehet ezer más baja, amihez hordozási tanácsadóként kell tudnom viszonyulni. Bármikor előfordulhat azonban – akár koraszülött a baba, akár nem –, hogy olyan helyzettel találkozunk, amihez nem tudunk eleget, amihez nem vagyunk elegek egyedül. Ezért valljuk, hogy a biztonság kulcsa az, ha a tanácsadó felismeri és felvállalja a tudása határait. Azt gondoljuk, hogy a koraszülött baba helyzete a hordozási tanácsadó szakmai kompetenciájába alapértelmezésben beletartozik. A nálunk végzett hordozási tanácsadók ezek szerint az elvek szerint tanulnak és vizsgáznak.
Mindezek miatt mi nem hívjuk magunkat speciális hordozási tanácsadónak attól, hogy sokat tanultunk a koraszülött babákról és sokat dolgoztunk már velük. Hiszen a fentiek miatt szakmai szempontból sem látjuk a feladatot kiemelten speciálisnak; annál fontosabbnak látjuk viszont, hogy szülőként rátaláljatok a hétköznapjaitokra, megtanuljátok a babátokat normálisnak látni ahelyett, hogy a különleges bánásmódot keresnétek neki. Na, persze, a különleges bánásmód jár neki – mint ahogyan minden más gyereknek is!
MINDEN KEZDET NEHÉZ – DE EZ MÉG SOKKAL NEHEZEBB
Fájdalmas ellentmondás, hogy bár a koraszülött babáknak még elemibb szükségük van a hordozásra, mint az érett újszülötteknek, a koraszülöttes szülőknek nehezebb eljutniuk odáig, hogy hordozzanak. Mert az első időszak otthon rendkívül strapás. A szülőket nagyon leterhelik a gyakori etetések, a sok kontrollra, szükség esetén kezelésekre járás, az intenzív odafigyelés a baba körül mindenre. És egyáltalán a feladat: a kórházi lét után kialakítani az otthon levés új rendjét, megtalálni a biztonság új sarokköveit. Pedig hordozni jó, mind a babának, mind a mamának vagy a papának, vagy legyen bárki is, aki hordoz. Koraszülöttek hordozásáról kérdezte a koraszülöttek világnapja alkalmából Luczay Réka Laura hordozási tanácsadót az Érd FM 101.3.
http://erdmost.hu/2018/11/19/minden-kezdet-nehez-de-ez-meg-sokkal-nehezebb/