Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Menü
Itt jársz éppen: > >

Töltődj te is!

Anyaság és kiégés

Neked is a nemzetközi nagyvállalatnál öltönyben rohangáló menedzserek és a kosztümös középvezetők jutnak eszedbe a burnout (kiégés) kapcsán? Pedig a világ legdurvább munkahelye messze nem a multi. Bán András, (a halottnak a coach szerzője) beszélget erről Ónodi Ágival – hallgasd meg a podcastot, a cikkünk végén!

Együttalváspártiak vagyunk? Hordozáspártiak vagyunk? Szoptatáspártiak vagyunk?

Bizony ám!

De tudjátok, ez nem valami naiv ráérzés bennünk: hosszú és göröngyös úton át jutottunk el oda, hogy végre rá merjük bízni magunkat a belső hangunkra, érzéseinkre. Útközben sokat tanultunk a kis- és nagy babák, apró és nagyobbacska gyerekek igényeiről, életkori sajátosságairól, evéséről, alvásáról és testkontaktus-szükségletéről. És persze sokat tudunk a külön alvásról, az órára etetésről, sőt arról is, hogy a babát a folyosó végi külön szobájának kiságyába kell tenni és nem szabad altatni (legfőképpen cicin nem!).

Ha leteszem, sír! Ha felveszem, megszakadok! Akkor most mi a fenét csináljak?!
  1. Mi a baba igénye, mire van szüksége?
  2. Hogyan legyek vele itt és most?

Mi azt mondjuk: ez két különböző kérdés. 

“Csak anya”

Nézzük csak, mit is csináltál ma? 

Dolgoztál menedzserként, animátorként, logisztikusként, coach-ként, szociális gondozóként, pszichológusként, taxisként, higiéniai szakasszisztensként és személyi titkárként? És ezek után a fórumban azt írod, hogy #csakanya vagy?! 

Esőcseppek

Néztétek mostanában a pocsolyába gyűlő esőcseppeket?

​És megláttátok a szabályos gyűrűket, amiket maguk körül vetnek? Így vagyunk a babák körül mi, felnőttek is.
Ősanyák(?) tornacipőben (vagy épp magassarkúban)

Nem vagyok ősanya!

Az első gyermekünk születése és a gyermekágyas időszak szerencsés esetben alaposan kicentrifugázza a nevelési elveinket. Addig ugyanis hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a babakocsi meg a kiságy az emberkölyök természetes közege, “a napirend igazából csak rajtunk múlik” és “a következetesség mindenre gyógyír”.

Hogyan lehet ezt bírni? Óránként kelni, húszpercenként szoptatni, a babát folyton fölvenni, hordozni, virrasztani, mosni, főzni, takarítani, bevásárolni, nagyobb gyereket oviba, suliba vinni, vasalni, anyóssal ebédelni, férjet pátyolgatni… Nincsenek túl jó híreim. Sehogy. Legalábbis ép ésszel, ép testtel és lélekkel hosszútávon nem. Lehet kibírni, kihúzni, kibekkelni, gyorsan kiszállni (azaz mégis kevesebb gyereket vállalni, inkább mégis a bölcsit választani…). Nem erre születtünk, nem így lett ez kitalálva. Hanem hogy?
Át kéne szoktatni a kiságyba? Le kéne szoktatni a (folyton) ciciről? Elrontottuk?

Azt mondják, hogy jól kéne szoktatni, és kész

Azt mondják, hogy mi rontottuk el: nem jól szoktattuk a babát, ettől van minden bajunk. Megfeszülünk, hogy megfeleljünk. Próbáljuk okosan csinálni: nem fölvenni, külön rakni, nem ringatni, nem altatni, nem cicit adni minden nyikkra. Szívszaggató sírás a vége. Legyek okos, és szoktassam rendre? Gyengeség, ha nem ezt teszem?

Mit tehetsz mégis? Gondolkodj csapatban!

Ellentmondásosnak hangzik,

hogy csapatban gondolkozzunk, amikor annyira egyedül vagyunk. Pedig stratégiai jelentőségű, hogy megváltozzon a gondolkodásunk. Ha csapatmunkának tekintjük a baba/kisgyerek és az egész család ellátását, akkor egyrészt sokkal nagyobb eséllyel találjuk meg hozzá a csapattagokat. Másrészt pedig akármekkora csapatot sikerül is verbuválni magunk köré – még akkor is, ha egyedül maradunk – jobban oszthatjuk be a saját energiáinkat.

Kezdjük hát a csapat felállításával. Utána pedig lássunk a feltöltődéshez!

Törődj magaddal! Az első fázis: Aludj!

Lemerült az aksi...

Most nem a telefonodra gondolok, hanem rád. Ha nem egészen érted, hogy miről beszélek, kezdd a cikkünk előző részével az olvasást. Most onnan folytatjuk, ahol azt abbahagytuk. Keressük az aksitöltőt, mármint a sajátunkat. Ami föltölt minket. Hogy az legyen a babázás domináns élménye, hogy élvezzük a babánk cukiságát. Hogy örömmel gondoskodhassunk róla!

Keresés