Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Menü

Pihenőszék, autósülés, babahinta, bébifotel, bébikomp? Árt? Nem árt?

Pihenőszék, autósülés, babahinta, bébifotel, bébikomp? Árt? Nem árt?

A mozgás meghatározó jelentőségű a gyerekek fejlődésében

A mozgás az alapja a testtudatnak, a gondolkodásnak, a beszédértésnek és a beszédnek, a tanulási képességeknek, az írásnak, az olvasásnak… És mindennek ellenére a mozgás egészséges fejlődéséről nagyon keveset tudunk. Tudjuk, hogy vannak mérföldkövek, amiket el kell érni, ezért folyton aggódunk, hogy lemarad. És már visszük is megnézetni, meg terápiára, meg fejleszteni.

De azt nem tudjuk, hogy valójában mire van szüksége ahhoz, hogy a mozgása jól fejlődjön. Egy csomó döntésünkről nem tudjuk, hogy a mozgásfejlődésre hatunk velük, pedig nagyon is. Ilyen lehet például, amikor a babára szűk farmer-/vászonnadrágot, félig kinőtt harisnyanadrágot vagy éppen „pont jó méretű” rugdalózót adunk. De az is ilyen, amikor féltjük a babát, ezért óvjuk az eséstől – és a példákat még hosszan sorolhatnánk.

Vannak döntéseink, amikor fölmerül szempontként a mozgásfejlődés, de nem látjuk át a döntésünk jelentőségét. Ilyen például, ha tudjuk ugyan, hogy nem szabad ültetni, de fél éves kortól azért már kitámasztjuk a babát ülve, mert most már azért lehet...

És van az az eset is, amikor szándékosan hatunk a mozgásfejlődésre, csak azt nem tudjuk, hogy – a mozgásfejlődést nem jól ismerve, értve – negatívan. Ilyen, amikor például a baba két kis kezecskéjét fogva állatjuk, járatjuk, vezetgetjük, hogy megtanuljon járni. Ezekben az esetekben az a közös, hogy azért döntünk a mozgásfejlődés szempontjából rosszul, mert nem ismerjük, nem értjük a mozgásfejlődés folyamatát.


A babáknak két dologra van szükségük ahhoz, hogy a mozgásfejlődésük jól, a saját ütemükben le tudjon zajlani:

1. a testkontaktusban megtapasztalt ingerekre (karban, ölben, hordozóeszközben szorosan magunkon),
2. a szabad mozgásra (megfelelő ruházatban letéve a földre, kemény, nagy felületre, ahol kevés a játék és nagy a tér; megfelelő az a ruházat, ami engedi a gyereknek s szabad mozgást, azaz minden általa indított mozdulat teljes kivitelezését).

Minden más hely, ahol a baba ÉBER, ÉLÉNK állapotban időt tölt, gátolja a mozgásfejlődését. Amíg pici, és alig-alig van éber és élénk állapotban, azaz az első pár hónapban, addig igazán csak testkontaktusban jó neki. Amikor már egyre több időt tölt nézelődéssel, akkor jön el az ideje a letevésnek. Az elején ez valószínűleg csak pár perc lesz, és ahogy telnek a hónapok, úgy nő egyre ez a letéve töltött idő.


Ha úgy tesszük le a babát, hogy
kemény felületen legyen, 
• legyen körülötte elegendő hely, nagyobb, mint amekkorát már be tud mozogni (ezt gyakran a rengeteg játék veszi el tőle),
• és a ruházata nem akadályozza a mozgásban,
akkor át fog fordulni hátról hasra, majd hasról hátra, elkezd hemperegni, kúszni, mászni, felülni (magától, egyedül, MINDEN segítség nélkül!), felállni, járni...

Csakhogy mindezzel együtt is rengeteg időt fog tölteni karban, ölben, babahordozó eszközben, amit egyedül, csapat nélkül nem szoktunk bírni. Erről olvashatsz itt.

Így jön el a pillanat, hogy azon gondolkozol: mibe rakd bele, hogy ellegyen, amíg te végzed a dolgodat nélküle. Ilyenkor kényszerülhetsz bevetni olyan eszközt, ami nem ideális a babának (nem testkontaktus és nem is szabad mozgás), de kell ahhoz, hogy ne zakkanj bele a babázásba. Bármilyen eszközt is nézünk, az olyan lesz, mint egy rossz bébiszitter: a babádnak nem az igazi, de neked – és rajtad keresztül végül is a babádnak is – életmentő. De ha átlátjuk mindezt, akkor úgy választhatunk bébiszittelő eszközt, és használhatjuk úgy a kiválasztott eszközt, hogy a lehető legtöbbet kapjuk tőle, és a lehető legkevesebbet vegye el a babától. Ha okosan csináljuk, nagyon jól is kijöhetünk a helyzetből.


Ha a babát nem kemény, sima, szabad felületre teszed, azaz bébiszittelő eszközt vagy kénytelen használni, akkor így válassz, és így használd az eszközödet:

1. Minél egyszerűbb (minél kevésbé megcsinált, megformázott) eszközt válassz (ilyen például a kendőhinta, a függőágy, a babzsákfotel – szemben például az autós babaüléssel, a bébikomppal, amit ne, illetve csak utazáshoz használj!).

2. A baba az eszközben minél inkább feküdjön: a válla minél kevésbé legyen feljebb benne, mint a csípője, de semmiképpen ne roskadjon össze az eszközben a baba.

3. Mindig legyen két ujjnyi szabad hely az álla és a mellkasa között, hogy biztos lehess benne, hogy kap levegőt.

4. Ha a babát le akarod tenni, mindig próbálkozz előbb kemény, szabad felülettel (pléd a földön, szőnyeg), azaz a szabad mozgás lehetőségével.

5. Ha már ismered, hogy szükséged van valamennyi időre a napban, amit a baba bébiszittelő eszközben tölt, akkor úgy alakítsd a napotokat, hogy ne a baba éber idejében használd ezt az eszközt.


Ha fejlesztésre jártok

Ha csak felmerül a gyanú, hogy a babád izomtónusával, mozgásfejlődésével gond van, akkor még fontosabbad a fenti szempontok, legyél tehát ezekben a kérdésekben még szigorúbb. A babát fejlesztésre hordani, otthon tornáztatni stb., majd úgy ebédelni mellette, hogy ő közben autósülésben mosolyog rád – fából vaskarika!


Éber idő/nem éber idő, avagy mi a köze mindennek az alváshoz?

Ha rákaptok a bébiszittelő eszköz használatára, nagyon könnyű meglepően sokat beletenni a babát, hiszen kényelmes. Azt gondolnád, hogy nem sokat van benne. Csak amikor esztek. Meg amíg összedobsz egy gyors ebédet. Meg amíg gyorsan fölöltözöl. Meg most erre a pár percre. És már rég el is telt az összes idő, amit a baba a szabad mozgással töltött volna! Anélkül telt el, hogy egyáltalán letettük volna szabadon mozogni! Hiszen láttuk, hogy eleinte nem olyan sok az erre alkalmas idő!

Figyeld magatokat. Mit használsz erre a célra? Mikor használod? És hogyan? Ha érted a fönti összefüggéseket, lehet, hogy nem is olyan nagyon nehéz érvényre juttatni a mozgásfejlődés szempontjait!

Ha a babád alszik vagy altatod éppen, akkor a babának megfelelő két hely (szoros testközelség vagy szabad mozgás) közül a testközelségre van szüksége. Ha tehát ilyenkor használod a jól kiválasztott bébiszittelő eszközödet, méghozzá a fönti biztonsági kritériumok betartásával, akkor nagy segítséghez jutsz a mindennapokban úgy, hogy a babád biztonságban van, és a mozgásfejlődésének sem ártasz. Ha például az altatás és az alvás idejére kendőhintába rakod a babádat, ezzel nem veszel a szabad mozgásából, mert az altatás, az alvás nem a szabad mozgás, hanem a testközelség ideje. A hintával a testközelséget helyettesíted ilyenkor, amit esetleg még tovább fokozhatsz azzal, hogy a hangodat is adod hozzá. És közben pihenhetsz, ehetsz anélkül, hogy baba lógna rajtad, elvégezheted, amire éppen szükséged van.

De ha hintába vagy másba rakod, amikor éber és vidám, akkor a szabad mozgás idejéből veszel el, aminek a jelentősége nagyobb, mint gondolnád! Altasd hát a babádat megfelelő körültekintés utána nyugodtan a hintában (és társaiban), ha az úgy jó nektek!


Ha szeretnél többet, részletesebben tudni a gyerekek mozgásfejlődéséről kérj konzultációt a témában: TANÁCSADÁS

Itt is olvashatsz a mozgásfejlődésről MÉG.

Keresés