
A felnőtt ember háta egyenes, mert gerince kettős S alakú. Ez a gerincalak a két lábon járáshoz való alkalmazkodás következménye. Ugyanúgy, mint a széles csípőcsontok, melyek egyrészt a járásért felelős izmoknak biztosítanak megfelelő tapadási felületet, másrészt, mint egy tál támasztják alá alulról belső szerveinket.
A széles csípő, és a kettős S alak következtében kialakult derék együtt egy olyan „ülőkét” alkotnak, ami az eddig leírtak alapján kifejezetten emberi jellegzetesség, és ami minden más testhelyzetnél alkalmasabb egy gyerek hordozására. A babát a csípőcsontunkra „ültetve” súlya nagy része a derekunkra, lábainkra terhelődik; és miközben egyik kezünkkel megtámasztjuk a hátát – szükség szerint a fejét is – a másik kezünk szabadon marad.
Hogy viszonyul mindehhez a baba? A csecsemők háta „görbe”, mert gerincük egy ívben hajlott. Ez a gerinc két lábon járásra nem volna alkalmas, a fent leírt csípőn mamagolásra – papagolásra viszont tökéletes. Hiszen ha a baba popsija hordozója csípőjére kerül, ívben meghajlott gerincének köszönhetően egész törzse stabilan támaszkodik. Ezt a testhelyzetet stabilizálják a befelé görbülő sípcsontocskák. (Ez megint a csecsemő-anatómia egy olyan jellegzetessége, ami azt mutatja, hogy a baba teste a hordozásra számít.) A sípcsontok a járni tanulással párhuzamosan egyenesednek ki. Egészen kicsi babák is képesek rá, hogy hordozójuknak aktívan segítsenek: pl. ha hordozójuk egy hirtelen mozdulatot tesz, két combjukkal kapaszkodnak. Ebben a fajta segítségben annál ügyesebbek, minél megszokottabb számukra a csípőnhordozva-levés érzése.
A csípőn hordozott gyerek lába terpeszben van, és térdben be van hajlítva. És ami csodálattal tölt el: ortopédiai kutatások által igazolt tény, hogy a baba csípőízülete akkor fejlődik optimálisan, ha a lábai úgy állnak, ahogy csípőnhordozáskor. Nem csak egyszerűen terpesztve és hajlítva, de pontosan annyira terpesztve és annyira behajlítva, amennyire csípőnhordozáskor.
Mindezek az anatómiai sajátosságok: az emberi csípő, mint ülőke, és az ehhez minden porcikájával tökéletesen illeszkedő baba, megerősítik, hogy az az erős érzésünk, hogy a baba szorosan rajtunk van jó helyen, mély gyökerekből táplálkozik.









